Rólunk

Rólunk

ELI-DC

Az ELI-t (Extreme Light Infrastructure) mint nemzetközi szövetséget és a világ első nemzetközi lézerkutatásra létrehozott felhasználói létesítményét ünnepélyes keretek között 2013. április 11-én alapították meg Brüsszelben. A szertartáson és az azt követő fogadáson részt vett Robert-Jan Smits, a DG Research and Innovation főigazgatója, valamint Ana Arana Antelo, a "Kutatási infrastruktúrák" osztályvezetője, akik az Európai Bizottság és az ELI partnerország képviselőivel együtt jelentek meg az eseményen.

Az ELI-projekt részét képezi az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) ütemtervének, mely kiemelkedő jelentőséggel bír Európa számára. EU Strukturális Alapok felhasználásával működő, három pilléren nyugvó szoros együttműködés építőkövei a Cseh Köztársaság, Magyarország és Románia.

 (from left to right): Lóránt Lehrner (ELI-ALPS), Maria Douka (DG Research), Nicolae-Victor Zamfir (ELI-NP), Robert-Jan Smits (DG Research), Wolfgang Sandner (ELI-DC), Vlastimil Ružička (ELI Beamlines), Carlo Rizzuto (Elettra-Sincrotrone Trieste), Florian Gliksohn (ELI-DC), Harry Tuinder (DG Research)

2017/2018-ra megépülő ELI lézeres kutatóközpont berendezései a világ legerősebb lézerei közé tartoznak majd, elérhetővé téve azt a nemzetközi tudományos közösség számára. Az előállított ultraerős és ultrarövid fényimpulzusok sűrű plazmában az anyag új állapotait hozhatják létre, alkalmasak lehetnek a vákuum szerkezetének vizsgálatára, vagy másodlagos, nagyenergiájú foton- illetve részecskesugárzást hozhatnak létre. Ez utóbbiakat aztán olyan, egymástól egészen különböző dolgok alapvető dinamikai folyamatai kutatásához lehet használni, mint atommagok, molekulák vagy biológiai sejtek.

Európát az ELI által nyújtott technológia és kutatási lehetőségek a tudomány élvonalába helyezik majd, és jelentősen ösztönzik a résztvevő országok és az Európai Unió társadalmi-gazdasági fejlődését.

Az ELI Delivery Consortium International Association ( a belga jogrendszer szerint alapított) non-profit szervezet. Ez a forma támogatja a fenntartható fejlődést, az ELI-t mint páneurópai kutatási infrastruktúrát, támogatja az ELI kutatási létesítményeinek összehangolt felépítését, és összhangot teremt az egymást kiegészítő tudományos missziók között. Emellett létrehozza azt a nemzetközi konzorciumot, amelynek feladata az ELI a jövőbeli működésének irányítása lesz, lehetőség szerint európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium formájában - European Research Infrastructure Consortium (ERIC).

Az ELI-DC International Association alapító tagjai három nemzetközi tudományos intézmény: a román "Horia Hulubei" National Institute of Research and Development for Physics and Nuclear Engineering; IFIN-HH), a magyar ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Kft, és az olasz Elettra-Sincrotrone Trieste S.C.p.A. A cseh The Institute of Physics of the Academy of Sciences is társul a szövetséghez közvetlenül annak megalakulását követően. Várhatóan más országok intézményei is csatlakozni fognak (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország).

További információért, kérjük vegye fel a kapcsolatot:

Catalin Miron, megbízott igazgató, ELI-DC International Association
(catalin.miron@eli-laser.eu)

Prof. Jan Ridky, ELI-Beamlines projektigazgató, az ELI csehországi vezetője
(ridky@fzu.cz, +420 721 749 450)

Mr. Lóránt Lehrner, ELI-ALPS projektigazgató az ELI magyarországi vezetője
(lorant.lehrner@eli-alps.hu, +36 30 939 9010)

Prof. Nicolae-Victor Zamfir, ELI-NP, projektigazgató, az ELI romániai vezetője
(victor.zamfir@eli-np.ro, +40 21 404 23 01)

Prof. Carlo Rizzuto, ELETTRA-Sincrotrone Trieste SCPA, elnökigazgató
(carlo.rizzuto@elettra.trieste.it)

ELI-NP

A létesítmény

Az ELI-NP az európai ELI infrastruktúra romániai kutatási központja lesz. A létesítmény két legfontosabb berendezése a 10 PW csúcsteljesítményű lézerrendszer és a gammasugárzó rendszer, amely erősen kollimált, nagyintenzitású, 20 MeV-ig hangolható energiájú gammasugárzást állít majd elő. Ez a világon egyedülálló kombinációja a két rendszernek, így az ELI-NP sokrétű kutatást tesz majd lehetővé a fizika alapjait érintő területeken, magfizikában és asztrofizikában, és hamarosan lehetőséget teremt majd anyagtudományi, élettudományi, vagy a nukleáris anyagok kezelésével kapcsolatos alkalmazásokra.

A projekt értéke közel 300M eurót tesz ki ÁFA nélkül, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyására a Strukturális Alapok (SOP IEC) támogat, az első szakasz finanszírozására (180M euró) és a projekt megvalósítási szakasza már elkezdődött a Măgurele Fizika campuson (Bukarest közelében). ELI-NP a tervek szerint 2018-ban kezdi meg működését "nyílt hozzáférési" rendszerrel.

ELI Nuclear Physics

ELI Nuclear Physics

Kutatási területek

  • A lézernyaláb extrém nagy intenzitása olyan, elméletileg már megalapozott jelenségek vizsgálatát teszi lehetővé, mint a vákuum törésmutatójának a fény polarizációjától és terjedési irányától való függése vagy az erős elektromos térben való párkeltés. Ezek a kutatások megváltoztathatják a minket körülvevő világról alkotott képünket.
  • Az ELI-NP-ben kutatások folynak majd nukleáris anyagok felismerésére és távolról való azonosítására. Az itt nyert ismereteknek a későbbiekben széleskörű hasznosítása képzelhető el a lakossági biztonsági rendszerektől (szállítótartályok távolról való, automatizált vizsgálata) kezdve a nukleáris hulladékok tárolásáig.
  •  
  • Egy másik ígéretes kutatási terület a gyógyászatban már használt radioizotópok új, hatékonyabb előállítása, illetve új izotópok létrehozása. Az ELI-NP intenzív neutron-forrása a nanostruktúrák, molekuláris és biomolekuláris fizika irányában nyithat utat új alkalmazásoknak.
  •  
  • Nagyintenzitású gamma- és lézersugarak egyidejű alkalmazásával az anyagok extrém sugárzási körülmények közötti viselkedése tanulmányozható. Ez a kutatás például a nukleáris erőművek hosszútávon biztonságos berendezéseinek tervezése szempontjából fontos.
  •  
  • Izgalmas terület a nagyintenzitású lézerekkel történő részecskegyorsítás is. A korunkban a klasszikus részecskegyorsítókban alkalmazott módszerekkel összevetve ennek számos előnye van. Ilyen például a sokkal nagyobb részecskesűrűség (a gyorsítókban előállított nyalábok 108-szorosa érhető el), ami az orvosi és anyagtudományi felhasználhatóságot javítja, illetve az elérhető nyalábszélesség jelentős növekedése, ami a hadronterápia fejlődését eredményezheti. Ezt a terápiát bizonyos típusú daganatos betegségek kezelésére használják. Most a  részecskegyorsítókban előállított proton- vagy ionnyalábokat először a kívánt átmérőjűvé kell alakítani, és e folyamat közben a betegre veszélyes másodlagos neutronsugárzás lép fel. 
  • Az ELI-NP fontos eredménye lehet terahertzes sugárzás lézerrel való létrehozása. A terahertzes tartomány a közönséges elektronikában használt frekvenciatartományokon túl, de  az optikai berendezések frekvenciatartománya alatt van. Nagy molekulák forgási frekvenciájának illetve némely szupravezető karakterisztikus frekvenciájának megfelelő sugárzás hatékony eszköz lehet többek között biológiai szövetek leképezésében, gyógyszerészeti és anyagtudományi minőségvizsgálatokban, tomográfiában, távolról való biztonsági megfigyelésekben. Napjainkban ilyen sugárzást szinkrotronokban vagy lineáris gyorsítókban állítanak elő, de ezek kényelmetlenül nagy és drága berendezések...

       

A jövő

ELI-NP hosszú éveken keresztül jelen lehet a nemzetközi tudomány élvonalában az elméleti fizika területétől kezdve egészen a biológiáig. Az ELI-NP több tudományterületet felölel, aminek következtében a lehetőséget ad egyszerre több kísérleti sugárzástípus alkalmazására, amelyeket az üzemeltetés beindítása után teljesen egyedülálló berendezés biztosít majd.

Az infrastruktúrához "nyílt hozzáférést" biztosítanak a non-profit szervezetek számára. A kutatók kísérleti javaslatokat nyújthatnak be, amelyeket egy nemzetközi bizottság értékel majd. A működési időből magánvállalatok is részesülhetnek majd, hozzáférési/használati díj ellenében, amellyel hozzájárulnak az ELI-NP működési költségeihez.

Még több videó

www.eli-np.ro

ELI-BL

  

Az ELI egyike a 35 nagy európai projektnek az ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructures, Kutatóintézetek Európai Stratégiai Fóruma) ütemtervében. Az előkészületi fázis hivatalosan 2008. február 21-22-én Párizsban indult az Európai Unió 13 tagállamából közel 40 kutatási és tudományos intézmény részvételével. Az ELI projekt fő küldetése egy modern, élvonalbeli lézeres kutatóintézet létrehozása, valamint, a fény és az anyag a jelenleginél százszor, ezerszer nagyobb intenzitás melletti kölcsönhatását érintő számos kutatási és alkalmazási projekt megvalósítása. Az ELI ultrarövid, 10-15 femtoszekundumnyi lézerimpulzusokat állít elő közel 200 Petawatt csúcsteljesítményen.

ELI Beamlines

ELI Beamlines

   

Az ELI infrastruktúrája három pillérből áll: az ELI Beamlines Csehország Közép-Bohémiai Régiójában, Dolní Břežany-ban épül, az ELI Attosecond Magyarországon, Szegeden, míg az ELI Nuclear Physics a romániai Magurele-ben valósul meg.

  

Az ELI-Beamlines elsődleges feladata ultranagy intenzitású lézerekkel meghajtott másodlagos források teljesen új generációjának kifejlesztése. Ezek a másodlagos források olyan sugárzásokat és részecskéket – például röntgenimpulzusokat, gamma-impulzusokat, gyorsított elektron-, proton- és ionnyalábokat - fognak létrehozni,  amelyek több tudományterületen folyó kutatásban és új technológiák kidolgozásában játszanak majd fontos szerepet. A berendezés által szolgáltatott ultranagy intenzitású és ultrarövid impulzusok felhasználása hat kutatási programban válik lehetővé:

     
  • Ultrarövid, több petawatt csúcsteljesítményt generáló lézerek
  • Ultrarövid lézerrel meghajtott röntgenforrások
  • Lézeres részecskegyorsítás
  • Molekuláris fizikai, orvosbiológiai és anyagtudományi alkalmazások
  • Lézeres plazma- és nagy energiasűrűségű fizika
  • Exotikus fizika és elmélet

A Csehországban épülő ELI Beamlines projektet a Cseh Tudományos Akadémia Fizikai Intézete irányítja a Cseh Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Cseh Tudományos Akadémia és a Közép-Bohémiai Régió támogatásával. A 14 kutatóintézetet és egyetemet a soraiban tudó ELI-CZ konzorcium a tudományos hátteret biztosítja a projekthez.

   

Az ELI Beamlines helyszíne egy hathektáros, Prága déli határához közel eső terület, ami a Közép-Bohémiai Régióban, Dolní Břežany városában található. A leendő intézmény helyszíne Prága belvárosából tömegközlekedéssel mintegy fél óra alatt elérhető. Ráadásul az intézmény a prágai autópálya közelében épül, amely közvetlenül csatlakozik az európai úthálózathoz, valamint gyors összeköttetést biztosít a Prágai Nemzetközi Repülőtérhez.

 

Az ELI Beamlines egy barnamezős beruházás megfelelő infrastruktúrával. A helyszín önmagában is alkalmas későbbi bővítésre, illetve a későbbiekben spin-off cégek és a lézer- és optikatudományok köré szerveződő ipari tevékenységek kiszolgálására. Ez a klaszter-szemlélet bizonyára előmozdítja majd a tudományos és gazdasági hatásokat a jövőbeni intézményben.

 

A létesítmény építése 2012 augusztusában kezdődött. Az ELI Beamlines három épületből áll majd. Az irodaépület 2015 tavaszára készül el. A lézertermek (ideértve a 110 x 65 méter alapterületű, három kőből álló monolitikus lézertermet) üzembe helyezésével 2017-re készülnek el. A felhasználói kísérletek 2018 januárjában kezdődhetnek majd el.

      www.eli-beams.eu 

november

16

péntek